Akik turisztikai céllal a Nyírség fővárosaként említett Nyíregyházára látogatnak, többnyire az állatkertet veszik célba; a belvárost kevesen keresik fel, még kevesebben vannak, akik időt szánnak a látnivalók megtekintésére. Ezért most – egy virtuális séta keretében – ellátogatunk a szűk belvárosba, majd Sóstógyógyfürdőre. Sétálj velem … és megismerheted Nyíregyháza egy részét. Kellemes kikapcsolódást kívánok!
Aki autóval érkezik, parkolhat a Korzó Bevásárlóközpont mélygarázsában, a vonattal vagy autóbusszal érkezők a pályaudvarokról helyi buszjárattal a Vay Ádám körút megállónál szálljanak le.
Sétánkat a Vay Ádám körútról indítjuk, az ún. piros háztól, ami nevét – nem meglepő – a színéről kapta. De az igazi látványossága a homlokzatán található 13 darab kerámiatábla, melyek a város, illetve a megye egy-egy híres épületét ábrázolják.
A színes épület mögé kerülve a Hősök terére érkezünk és mindjárt iszunk is egy jóízűt a kakasos kútnál: a köztéri ivókút oszlopán egy bronzkakas pózol az érdeklődőknek. Néhány lépéssel odébb, a 7. szám alatt található egy szép szecessziós épület, oromzatát finom virágmintás csempe díszíti. Ez volt a város első kétemeletes háza, 1910. február 22-én adták át, kávéház- és szállodaként funkcionált. Itt, a Hősök terén még kívül-belül megnézhetünk egy felújított villamoskocsit, ami 1969. május 31-én gurult utoljára a síneken, valamint gazdagíthatjuk egy lakattal a Lakatfalat.
A téren át a görög katolikus templom irányába tartunk és bepillantunk a templom mögött található aprócska Szent Miklós térre. A tér látványossága a Szent Miklóst ábrázoló bronzszoborral díszített ivókút (itt is ihatunk), valamint a Hangulatok című, görög stílű oszlopokon álló bronzszobor-együttes. A muzsikáló alakok a négy évszakot jelenítik meg. A térrel szemben, a templom mellett a Görög Katolikus Püspöki Palota épülete gyönyörködtet. 1908-1909-ben épült, eredetileg főesperesi, lelkészi és kántorlakások, valamint kaszinó és kávézó elhelyezésére épült, jelenleg az egyházművészeti gyűjtemény otthona és itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár.
Innen a templom előtt haladunk a Bessenyei tér felé. A téren kényelmes padok várják a pihenni vágyókat, ivókút a szomjazókat, okospadok a töltésre vágyókat, szobrok (Thália, Krúdy, Váci) a szemlélődőket, gumiburkolatú futópálya a sport szerelmeseit. Mindezzel összhangban lehet kutyát sétáltatni, a kihelyezett gyűjtőedényeket használják a gazdik, nincs „melléktermék” a parkban. És itt található a színház; a szép épület 1894-től várja a kultúrára éhes nézőket. Tervezője, Alpár Ignác, ezt az épületet eredetileg egy tengerparti városba tervezte. Jelenleg egy nagyszínpad és egy kamaraszínpad kap itt helyet, de a társulat (helyi és vendég színészekkel) a városban több helyszínen is fellép. A színházhoz köthető a 2002-től évente megrendezésre kerülő VIDOR (VIdámság és Derű ORszágos seregszemléje) Fesztivál is. Érdemes idelátogatni az esti órákban, mert a kivilágított épület és az előtte található, víz- és fényjátékkal csábító szökőkút kellemes látványt nyújt.
A térrel vizuálisan összefüggő, ún. ikertér a Benczúr tér. Itt talált végleg helyet 1930-ban Kisfaludi Vénusz születése szobra. Története meseszerű: az aktról több öntvény is készült, az egyiket a városnak ajándékozta a művész. Ezt a szobrot egy ideig a Városházán bújtatták és keresték a végleges helyét. A Nyírvidék 1929. szeptember 5-i számában olvashatjuk, hogy van, aki a Sóstói erdő mélyén rejtené el a pogánynak titulált alkotást és van, aki köztéren felállítva hirdetné általa a szerelem szabadságát. Végül győzött a szerelem – mint mindig -, és Nyíregyháza legszebb lánya a Benczúr téren nyújt esztétikai élményt. Évtizedekig megosztotta a lakosságot, többen fel is öltöztették, mert nem tudták elviselni szemérmetlenségét. A másik öntvény a Barcelonában rendezett 1929-es nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert, majd Santa Barbarába (Kalifornia) szállították. Ő ott nyújt esztétikai élményt. A bronz hölgy egyébként 100 év körüli – és nem látszik rajta. Itt, a Benczúr téren található a Szabadtéri Színpad és egy szépen felújított játszótér. De érdemes még kicsit nézelődni: az 5. számú ház egy bájos épület színével, az oromzatát díszítő majolikatálakkal és virágindás stukkódísszel. 1910-ben épült, a Ruzsonyi kereskedő család otthona volt, jelenleg magántulajdonú lakóház. A tér egy másik ékessége a 18. szám alatti ún. páholyház. 1907-ben alakult a Szabolcs páholy (helyi jótékony célú intézmények létesítése és támogatása, valamint a közegészségügy és a középosztály segítése) és már ebben az évben elkezdték az építést. Az épületet a következő évben vették birtokba, tevékenységüket itt folytatták. A homlokzaton jelenleg is látható a szabadkőműves Nap szimbólum és a Szfinxek. A tér felől lehet belépni a Jósa András Múzeumba, ami az idén 153 éves és 2019-ben elnyerte az Év Múzeuma elismerést. Az épület előtt, két felújított telefonfülkében működik a Múzeumi Könyvmegálló; hozz egy könyvet, vigyél egy könyvet elv alapján támogatja a könyvbarátokat. A fülkék körüli mozaikos térburkolat pedig a street art kedvelőket vonzza.
Az ikertereket kettészelő Széchenyi utcán az Országzászló tér irányába tartunk, a múzeum oldalában, így rálátunk a sarkon álló Nyírvíz palota épületére. A Széchenyi utcai homlokzati díszítést – a halászatot és a földművelést ábrázoló mozaikképet, valamint a díszüveget – Róth Miksa tervezte és készítette, kupoláját egy kitárt szárnyú rétisas díszíti. Az épületet a Nyírvíz Szabályozó Társulat építtette, 1914-ben vehette birtokba. Földszintjén üzletek, szolgálati lakások, az emeleteken pedig bérlakások, hivatali helyiségek voltak. A háromemeletes épület a város legmodernebb házának számított: személy- és teherfelvonóval, vízvezetékrendszerrel, központi fűtéssel, jégkamrával és ételszállító lifttel rendelkezett és a lakásokban telefon volt. Érdemes kicsit elmerülni a részleteiben, majd áttekinteni a tér másik oldalára. Ott a Szabolcsi Takarékszövetkezet épülete hívja fel magára a figyelmet élénk kék színével, gazdagon díszített homlokzatával.
A téren át a Városháza felé vesszük az irányt a Zrínyi Ilona utcán, ahol mindjárt az elején rápillantunk az órára, amely a szárnyaló időt szimbolizálja, majd megállunk kicsit a 7. szám előtt. Az egykor Általános Hitelbank 1912-ben épült, homlokzatát három szoboralak, stukkók és mozaikdíszek gazdagítják. Az épületben eredetileg lakások és irodák kaptak helyet, jelenleg a házasságkötő terem és üzletek működnek itt. Az utcát szinte összeköti a Városháza előtti térrel (Kossuth tér) egy szoborcsoporttal gazdagított díszkút, amelynek alkotója a Fürdőzők nevet adta, de a városlakók Három Grácia néven emlegetik. Rajtuk sincs sok ruha és kortalanok (az idén 35 évesek). A hölgyek melletti rózsaszín szecessziós épület a régi római katolikus plébánia. Innen egyetlen lépéssel a Kossuth térre érünk.
A Városháza árkádsora kávézókat rejteget; hangulatos itt üldögélni, ha az idő engedi. Az épület előtt, a téren félkörben a Naprendszer bolygóit – szám szerint kilencet – bemutató mozaikokat nézegethetünk. Kicsit előre lépve a város ikonikus épülete, a római katolikus templom tárul elénk. Jobbra nézve, kissé távolabb a Luther-ház magasodik, mögötte pedig az evangélikus templom áll. A Luther-ház 1928-ban épült, az evangélikus egyház bérpalotája volt. Az evangélikus templom a város legértékesebb műemléke, 1784-86 között épült. Jelentős szerepe van a zenei életben, mivel orgona- és kórushangversenyek helyszínéül szolgál. Főbejárata felett 12 harang játékát hallhatjuk minden órában, 1928 óta.
Forduljunk balra és tegyünk néhány lépést a téren. Innen látjuk a Korona Hotel és a Takarékpalota épületét. A hotel 1895. november 10-től várja a vendégeket; az avatására rendezett bálon gyúlt fel először villanyfény a városban. Az Alpár Ignác tervei alapján épített hotel gazdagon díszített homlokzatával, vidám kék színével üde színfoltja a belvárosnak. A Takarékpalota saroképülete 1912 óta szépíti a város központját. Érdemes körbejárni és részleteiben felfedezni.
A Városháza mögé kerülve ismét a Hősök terén vagyunk, visszatérünk a piros házhoz – a Vay Ádám körút és Kossuth utca kereszteződéshez. Eddig mintegy két órás sétát tettünk, folytatjuk a Kossuth utcán, majd a Ferenc körúton átkelve a Sóstói útra lépünk. Itt, körülbelül 200 méter után ismét figyelmesebben haladjunk; lassan magunk mögött hagyjuk a nyüzsgő belvárost és csendesebb szakasz következik, valamint tisztul a levegő. A bal oldalon a stadion és az egyetem épületkomplexuma után a Sóstói erdő fái frissítenek, hűsítenek, integetnek, súgnak-búgnak. Az egyetem előtt elhaladva biztos, hogy észrevesszük a kapuszobrot. Sallai Géza Feladat című alkotása a starthelyzetet szimbolizálja. Megjelenése szintén megosztotta a város lakóit: origami Gulliver és bizarr jelzők mellett modern és figyelemfelkeltő jelzőkkel is ellátták. Plazmagömb – így nevezte el alkotását Bodó Károly, az egyetem rajz tanszékének docense. A 4 méter magas, rozsdamentes fémből készült zenélő szökőkút a főbejárat előtti téren díszíti az egyetem parkját. A Sóstói útról is látható, de be is léphetünk, hogy testközelből lássuk. A jobb oldalt pedig szinte végig, amíg az úton haladunk, kövessük figyelemmel. Itt sétálva kicsit visszaugorhatunk az időben; valamivel több, mint egy századot. A Sóstói út az 1900-as évek elején kezdett beépülni nagypolgári házakkal, villaépületekkel, amelyek még napjainkban is a korra jellemző hangulatot árasztanak. Az 1911-ben munkába állt villamos is itt haladt el. Az épületek nagyrészt magántulajdonban vannak, kívülről csodálhatjuk szépségüket, kertjüket, de egy villába betekintést nyerhetünk. Az 54. számú épület Bencs villa néven ismert. A Sóstói úti villasor egyik kiemelkedő épülete Bencs Kálmán polgármester és családja otthona volt. 1927-ben épült, a családi szőlőbirtokon. Jelenleg kávézónak, kamaraszínházi előadásoknak, felolvasóesteknek és koncerteknek ad otthont, illetve az emeleten korhű bútorokkal berendezett, kiállításként funkcionáló, egy-egy dolgozószobát, szalont, női szobát és könyvtárat alakítottak ki. A Móricz Zsigmond Színház üzemelteti.
A villából kilépve, 150 méter után jobbra fordulunk (Csaló köz) és 400 méter séta után az Ózoon (nem elírás) Hotel mellett belépünk a Sóstói erdőbe, ahol mindjárt egy tábla fogad: innen indul a Kneip-sétány, ami 2,5 kilométeres távon kanyarog az erdőben és vezet el Sóstógyógyfürdőre. Krúdy Gyula A nyíregyházi beduinok című novellájában örökítette meg, hogy a XIX. század végén a Sóstói erdő volt a Kneip-kúrázás helye a nyíregyháziak számára, ahol mezítláb sétálgattak az árnyas fák alatt. A novellát hat részletben, a sétányon elhelyezett táblákról elolvashatjuk útközben. Még manapság is vannak, akik az erdő homokos sétányán lábbeli nélkül teszik meg ezt a távot. A körülbelül fél órás séta alatt magunk mögött hagyjuk a városban töltött 2,5-3 órát, garantáltan feltöltődünk, eggyé válunk a természettel, észrevesszük az erdő hangjait, illatait, színeit, érintését. Még az ízét is érezzük a levegőben. Az út végén Sóstó megállóhelyen bukkanunk ki az erdőből. A sínpálya mellett megtett néhány lépés után balra fordulva, a Kemecsei úton átkelve a Blaha Lujza sétányra érünk.
A sétányon haladva panziókat, szállókat, hoteleket, éttermeket látunk – a Pangea Hotel előtt hatalmas dínó áll – és megérkezünk a Sóstói-tó partján elterülő parkba, amit 1912-ben alakítottak ki. És 2019. júniusában egy ligettel gazdagítottak. Ekkor ugyanis a megyei jogú városok képviselői elültettek a parkban egy-egy kocsányos tölgyet, amelyek mellett tábla jelzi, hogy melyik város polgármestere ültette. A parkban – a növények mellett – szökőkutak, szobrok nyújtanak esztétikai élményt, és egy kondipark áll rendelkezésére a sportolni vágyóknak.
A Sóstói-tó két részre osztott, sós vizű szikes tó. Egyik része fürdőhely, másik része csónakázótó. Ezt tudjuk körbesétálni és egy fahídon át a tóban található kis szigetet bejárni. A népszerű fürdőhely és az erdő vonzereje fellendítette a városrész építészetét. A tó körüli sétánk után felkeressük ezeket az épületeket. Nem kell messzire menni, hiszen a park túloldalán áll a Krúdy Vigadó. Egy földszintes vendégfogadó helyén épült 1911-ben, Pazár István tervei alapján, a Pesti Vigadó mintájára. Az akkori társasági élet egyik jelentős központi helye volt, otthont adva báloknak, színielőadásoknak, hangversenyeknek. A háromszintes épületben jelenleg konferencia központ, szalon, bálterem, éjszakai klub, kávézó és étterem található. A Vigadó mellett áll az 1866-ban épült Svájci lak, ami elnevezését alpesi stílusa miatt kapta. A kezdetektől napjainkig szálláshelyként szolgál. Vendégeskedett itt Blaha Lujza, Krúdy, Karinthy. Éttermében tájjellegű és Krúdy kedvenc ételeit kóstolhatjuk meg. A következő épület a Fürdőház Panzió, a város első gyógyfürdője. A műemlék épület 1911-ben épült, már akkor vízvezetékes rendszerrel lett felépítve, vizét a vele szemben álló víztoronyból kapta. Jelenleg gyógyvizét az 1957-ben feltárt kút biztosítja, szolgáltatásai között termálvizes medence, pezsgőfürdő, szauna, gyógymasszázs szerepelnek. Tetőterében panzió működik. A víztorony szintén 1911-ben épült, műemlék. A nyolcszög alaprajzú épületen minden égtáj felé nyílik egy-egy bejárat, innen nő ki a henger alakú tégla toronytest, ami tartja a szintén nyolcszögletű felső építményt. A víztoronyban jelenleg fagylaltozó található.
A körülbelül öt órás sétánk végén kényeztessük magunkat egy finom étellel, kávéval Sóstógyógyfürdő valamelyik éttermében. A kiindulási pontra (Vay Ádám körút, piros ház) visszasétálhatunk azon az útvonalon, amin ideérkeztünk – ne feledjük, az erdő mindig csodálatos -, ez valamivel több, mint egy óra, de igénybe vehető a helyi közlekedés is. Ezesetben a Krúdy Vigadónál kell felszállni a 8-as jelzésű autóbuszra, amivel a Kelet Áruház megállóig utazzanak, akik autójukat a mélygarázsban hagyták. A vonattal vagy autóbusszal érkezőket a vasútállomásig viszi ez a járat.
Végül néhány tipp, ha több napot töltenél Nyíregyházán: Sóstógyógyfürdőn még nézd meg a Múzeumfalut, az állatparkot, próbáld ki a Tófürdőt, a Parkfürdőt, az élményfürdőt. A Sóstói-tó parkjában szerdán és szombaton délután helyi termelők termékeiből válogathatsz, igazi vásári hangulatban. Még az is lehet, hogy találkozol a Tőlem Neked bejegyzésben bemutatott alkotók közül valakivel. Ha az erdő nem elég, keresd fel a Nyíri Arborétumot és az Igrice Mocsár növény- és állatvilágát. De kaszinózhatsz, bowlingozhatsz, horgászhatsz, lovagolhatsz, teniszezhetsz a városban akár több helyen is. Sőt az edzésről sem kell lemondani, hiszen kondiparkok, edzőtermek várnak. És egy páratlan élmény:Nyíregyháza és/vagy Tokaj a magasból. Sétarepülés a Tréner Kft. jóvoltából. A választék bőséges, Téged is vár Nyíregyháza!
Kiemelt kép: Bíbor Tekla
