Én vagyok, Én így látom
Uncategorized

Sétálj velem Nyíregyházán

Akik turisztikai céllal a Nyírség fővárosaként említett Nyíregyházára látogatnak, többnyire az állatkertet veszik célba; a belvárost kevesen keresik fel, még kevesebben vannak, akik időt szánnak a látnivalók megtekintésére. Ezért most – egy virtuális séta keretében – ellátogatunk a szűk belvárosba, majd Sóstógyógyfürdőre. Sétálj velem … és megismerheted Nyíregyháza egy részét. Kellemes kikapcsolódást kívánok!

Darkest Desire kézműves csokoládé webáruház

Aki autóval érkezik, parkolhat a Korzó Bevásárlóközpont mélygarázsában, a vonattal vagy autóbusszal érkezők a pályaudvarokról helyi buszjárattal a Vay Ádám körút megállónál szálljanak le.

Sétánkat a Vay Ádám körútról indítjuk, az ún. piros háztól, ami nevét – nem meglepő – a színéről kapta. De az igazi látványossága a homlokzatán található 13 darab kerámiatábla, melyek a város, illetve a megye egy-egy híres épületét ábrázolják. 

A színes épület mögé kerülve a Hősök terére érkezünk és mindjárt iszunk is egy jóízűt a kakasos kútnál: a köztéri ivókút oszlopán egy bronzkakas pózol az érdeklődőknek. Néhány lépéssel odébb, a 7. szám alatt található egy szép szecessziós épület, oromzatát finom virágmintás csempe díszíti. Ez volt a város első kétemeletes háza, 1910. február 22-én adták át, kávéház- és szállodaként funkcionált. Itt, a Hősök terén még kívül-belül megnézhetünk egy felújított villamoskocsit, ami 1969. május 31-én gurult utoljára a síneken, valamint gazdagíthatjuk egy lakattal a Lakatfalat. 

A téren át a görög katolikus templom irányába tartunk és bepillantunk a templom mögött található aprócska Szent Miklós térre. A tér látványossága a Szent Miklóst ábrázoló bronzszoborral díszített ivókút (itt is ihatunk), valamint a Hangulatok című, görög stílű oszlopokon álló bronzszobor-együttes. A muzsikáló alakok a négy évszakot jelenítik meg. A térrel szemben, a templom mellett a Görög Katolikus Püspöki Palota épülete gyönyörködtet. 1908-1909-ben épült, eredetileg főesperesi, lelkészi és kántorlakások, valamint kaszinó és kávézó elhelyezésére épült, jelenleg az egyházművészeti gyűjtemény otthona és itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár. 

Szerver üzemeltetés és karbantartás

Innen a templom előtt haladunk a Bessenyei tér felé. A téren kényelmes padok várják a pihenni vágyókat, ivókút a szomjazókat, okospadok a töltésre vágyókat, szobrok (Thália, Krúdy, Váci) a szemlélődőket, gumiburkolatú futópálya a sport szerelmeseit. Mindezzel összhangban lehet kutyát sétáltatni, a kihelyezett gyűjtőedényeket használják a gazdik, nincs „melléktermék” a parkban. És itt található a színház; a szép épület 1894-től várja a kultúrára éhes nézőket. Tervezője, Alpár Ignác, ezt az épületet eredetileg egy tengerparti városba tervezte. Jelenleg egy nagyszínpad és egy kamaraszínpad kap itt helyet, de a társulat (helyi és vendég színészekkel) a városban több helyszínen is fellép. A színházhoz köthető a 2002-től évente megrendezésre kerülő VIDOR (VIdámság és Derű ORszágos seregszemléje) Fesztivál is. Érdemes idelátogatni az esti órákban, mert a kivilágított épület és az előtte található, víz- és fényjátékkal csábító szökőkút kellemes látványt nyújt. 

Tímár Dóri kozmetikus

A térrel vizuálisan összefüggő, ún. ikertér a Benczúr tér. Itt talált végleg helyet 1930-ban Kisfaludi Vénusz születése szobra. Története meseszerű: az aktról több öntvény is készült, az egyiket a városnak ajándékozta a művész. Ezt a szobrot egy ideig a Városházán bújtatták és keresték a végleges helyét. A Nyírvidék 1929. szeptember 5-i számában olvashatjuk, hogy van, aki a Sóstói erdő mélyén rejtené el a pogánynak titulált alkotást és van, aki köztéren felállítva hirdetné általa a szerelem szabadságát. Végül győzött a szerelem – mint mindig -, és Nyíregyháza legszebb lánya a Benczúr téren nyújt esztétikai élményt. Évtizedekig megosztotta a lakosságot, többen fel is öltöztették, mert nem tudták elviselni szemérmetlenségét. A másik öntvény a Barcelonában rendezett 1929-es nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert, majd Santa Barbarába (Kalifornia) szállították. Ő ott nyújt esztétikai élményt. A bronz hölgy egyébként 100 év körüli – és nem látszik rajta. Itt, a Benczúr téren található a Szabadtéri Színpad és egy szépen felújított játszótér. De érdemes még kicsit nézelődni: az 5. számú ház egy bájos épület színével, az oromzatát díszítő majolikatálakkal és virágindás stukkódísszel. 1910-ben épült, a Ruzsonyi kereskedő család otthona volt, jelenleg magántulajdonú lakóház. A tér egy másik ékessége a 18. szám alatti ún. páholyház. 1907-ben alakult a Szabolcs páholy (helyi jótékony célú intézmények létesítése és támogatása, valamint a közegészségügy és a középosztály segítése) és már ebben az évben elkezdték az építést. Az épületet a következő évben vették birtokba, tevékenységüket itt folytatták. A homlokzaton jelenleg is látható a szabadkőműves Nap szimbólum és a Szfinxek. A tér felől lehet belépni a Jósa András Múzeumba, ami az idén 153 éves és 2019-ben elnyerte az Év Múzeuma elismerést. Az épület előtt, két felújított telefonfülkében működik a Múzeumi Könyvmegálló; hozz egy könyvet, vigyél egy könyvet elv alapján támogatja a könyvbarátokat. A fülkék körüli mozaikos térburkolat pedig a street art kedvelőket vonzza.

Az ikertereket kettészelő Széchenyi utcán az Országzászló tér irányába tartunk, a múzeum oldalában, így rálátunk a sarkon álló Nyírvíz palota épületére. A Széchenyi utcai homlokzati díszítést – a halászatot és a földművelést ábrázoló mozaikképet, valamint a díszüveget – Róth Miksa tervezte és készítette, kupoláját egy kitárt szárnyú rétisas díszíti. Az épületet a Nyírvíz Szabályozó Társulat építtette, 1914-ben vehette birtokba. Földszintjén üzletek, szolgálati lakások, az emeleteken pedig bérlakások, hivatali helyiségek voltak. A háromemeletes épület a város legmodernebb házának számított: személy- és teherfelvonóval, vízvezetékrendszerrel, központi fűtéssel, jégkamrával és ételszállító lifttel rendelkezett és a lakásokban telefon volt. Érdemes kicsit elmerülni a részleteiben, majd áttekinteni a tér másik oldalára. Ott a Szabolcsi Takarékszövetkezet épülete hívja fel magára a figyelmet élénk kék színével, gazdagon díszített homlokzatával.

A téren át a Városháza felé vesszük az irányt a Zrínyi Ilona utcán, ahol mindjárt az elején rápillantunk az órára, amely a szárnyaló időt szimbolizálja, majd megállunk kicsit a 7. szám előtt. Az egykor Általános Hitelbank 1912-ben épült, homlokzatát három szoboralak, stukkók és mozaikdíszek gazdagítják. Az épületben eredetileg lakások és irodák kaptak helyet, jelenleg a házasságkötő terem és üzletek működnek itt. Az utcát szinte összeköti a Városháza előtti térrel (Kossuth tér) egy szoborcsoporttal gazdagított díszkút, amelynek alkotója a Fürdőzők nevet adta, de a városlakók Három Grácia néven emlegetik. Rajtuk sincs sok ruha és kortalanok (az idén 35 évesek). A hölgyek melletti rózsaszín szecessziós épület a régi római katolikus plébánia. Innen egyetlen lépéssel a Kossuth térre érünk.

A Városháza árkádsora kávézókat rejteget; hangulatos itt üldögélni, ha az idő engedi. Az épület előtt, a téren félkörben a Naprendszer bolygóit – szám szerint kilencet – bemutató mozaikokat nézegethetünk. Kicsit előre lépve a város ikonikus épülete, a római katolikus templom tárul elénk. Jobbra nézve, kissé távolabb a Luther-ház magasodik, mögötte pedig az evangélikus templom áll. A Luther-ház 1928-ban épült, az evangélikus egyház bérpalotája volt. Az evangélikus templom a város legértékesebb műemléke, 1784-86 között épült. Jelentős szerepe van a zenei életben, mivel orgona- és kórushangversenyek helyszínéül szolgál. Főbejárata felett 12 harang játékát hallhatjuk minden órában, 1928 óta.

Forduljunk balra és tegyünk néhány lépést a téren. Innen látjuk a Korona Hotel és a Takarékpalota épületét. A hotel 1895. november 10-től várja a vendégeket; az avatására rendezett bálon gyúlt fel először villanyfény a városban. Az Alpár Ignác tervei alapján épített hotel gazdagon díszített homlokzatával, vidám kék színével üde színfoltja a belvárosnak. A Takarékpalota saroképülete 1912 óta szépíti a város központját. Érdemes körbejárni és részleteiben felfedezni. 

A Városháza mögé kerülve ismét a Hősök terén vagyunk, visszatérünk a piros házhoz – a Vay Ádám körút és Kossuth utca kereszteződéshez. Eddig mintegy két órás sétát tettünk, folytatjuk a Kossuth utcán, majd a Ferenc körúton átkelve a Sóstói útra lépünk. Itt, körülbelül 200 méter után ismét figyelmesebben haladjunk; lassan magunk mögött hagyjuk a nyüzsgő belvárost és csendesebb szakasz következik, valamint tisztul a levegő. A bal oldalon a stadion és az egyetem épületkomplexuma után a Sóstói erdő fái frissítenek, hűsítenek, integetnek, súgnak-búgnak. Az egyetem előtt elhaladva biztos, hogy észrevesszük a kapuszobrot. Sallai Géza Feladat című alkotása a starthelyzetet szimbolizálja. Megjelenése szintén megosztotta a város lakóit: origami Gulliver és bizarr jelzők mellett modern és figyelemfelkeltő jelzőkkel is ellátták. Plazmagömb – így nevezte el alkotását Bodó Károly, az egyetem rajz tanszékének docense. A 4 méter magas, rozsdamentes fémből készült zenélő szökőkút a főbejárat előtti téren díszíti az egyetem parkját. A Sóstói útról is látható, de be is léphetünk, hogy testközelből lássuk. A jobb oldalt pedig szinte végig, amíg az úton haladunk, kövessük figyelemmel. Itt sétálva kicsit visszaugorhatunk az időben; valamivel több, mint egy századot. A Sóstói út az 1900-as évek elején kezdett beépülni nagypolgári házakkal, villaépületekkel, amelyek még napjainkban is a korra jellemző hangulatot árasztanak. Az 1911-ben munkába állt villamos is itt haladt el. Az épületek nagyrészt magántulajdonban vannak, kívülről csodálhatjuk szépségüket, kertjüket, de egy villába betekintést nyerhetünk. Az 54. számú épület Bencs villa néven ismert. A Sóstói úti villasor egyik kiemelkedő épülete Bencs Kálmán polgármester és családja otthona volt. 1927-ben épült, a családi szőlőbirtokon. Jelenleg kávézónak, kamaraszínházi előadásoknak, felolvasóesteknek és koncerteknek ad otthont, illetve az emeleten korhű bútorokkal berendezett, kiállításként funkcionáló, egy-egy dolgozószobát, szalont, női szobát és könyvtárat alakítottak ki. A Móricz Zsigmond Színház üzemelteti.

A villából kilépve, 150 méter után jobbra fordulunk (Csaló köz) és 400 méter séta után az Ózoon (nem elírás) Hotel mellett belépünk a Sóstói erdőbe, ahol mindjárt egy tábla fogad: innen indul a Kneip-sétány, ami 2,5 kilométeres távon kanyarog az erdőben és vezet el Sóstógyógyfürdőre. Krúdy Gyula A nyíregyházi beduinok című novellájában örökítette meg, hogy a XIX. század végén a Sóstói erdő volt a Kneip-kúrázás helye a nyíregyháziak számára, ahol mezítláb sétálgattak az árnyas fák alatt. A novellát hat részletben, a sétányon elhelyezett táblákról elolvashatjuk útközben. Még manapság is vannak, akik az erdő homokos sétányán lábbeli nélkül teszik meg ezt a távot. A körülbelül fél órás séta alatt magunk mögött hagyjuk a városban töltött 2,5-3 órát, garantáltan feltöltődünk, eggyé válunk a természettel, észrevesszük az erdő hangjait, illatait, színeit, érintését. Még az ízét is érezzük a levegőben. Az út végén Sóstó megállóhelyen bukkanunk ki az erdőből. A sínpálya mellett megtett néhány lépés után balra fordulva, a Kemecsei úton átkelve a Blaha Lujza sétányra érünk. 

A sétányon haladva panziókat, szállókat, hoteleket, éttermeket látunk – a Pangea Hotel előtt hatalmas dínó áll – és megérkezünk a Sóstói-tó partján elterülő parkba, amit 1912-ben alakítottak ki. És 2019. júniusában egy ligettel gazdagítottak. Ekkor ugyanis a megyei jogú városok képviselői elültettek a parkban egy-egy kocsányos tölgyet, amelyek mellett tábla jelzi, hogy melyik város polgármestere ültette. A parkban – a növények mellett – szökőkutak, szobrok nyújtanak esztétikai élményt, és egy kondipark áll rendelkezésére a sportolni vágyóknak. 

A Sóstói-tó két részre osztott, sós vizű szikes tó. Egyik része fürdőhely, másik része csónakázótó. Ezt tudjuk körbesétálni és egy fahídon át a tóban található kis szigetet bejárni. A népszerű fürdőhely és az erdő vonzereje fellendítette a városrész építészetét. A tó körüli sétánk után felkeressük ezeket az épületeket. Nem kell messzire menni, hiszen a park túloldalán áll a Krúdy Vigadó. Egy földszintes vendégfogadó helyén épült 1911-ben, Pazár István tervei alapján, a Pesti Vigadó mintájára. Az akkori társasági élet egyik jelentős központi helye volt, otthont adva báloknak, színielőadásoknak, hangversenyeknek. A háromszintes épületben jelenleg konferencia központ, szalon, bálterem, éjszakai klub, kávézó és étterem található. A Vigadó mellett áll az 1866-ban épült Svájci lak, ami elnevezését alpesi stílusa miatt kapta. A kezdetektől napjainkig szálláshelyként szolgál. Vendégeskedett itt Blaha Lujza, Krúdy, Karinthy. Éttermében tájjellegű és Krúdy kedvenc ételeit kóstolhatjuk meg. A következő épület a Fürdőház Panzió, a város első gyógyfürdője. A műemlék épület 1911-ben épült, már akkor vízvezetékes rendszerrel lett felépítve, vizét a vele szemben álló víztoronyból kapta. Jelenleg gyógyvizét az 1957-ben feltárt kút biztosítja, szolgáltatásai között termálvizes medence, pezsgőfürdő, szauna, gyógymasszázs szerepelnek. Tetőterében panzió működik. A víztorony szintén 1911-ben épült, műemlék. A nyolcszög alaprajzú épületen minden égtáj felé nyílik egy-egy bejárat, innen nő ki a henger alakú tégla toronytest, ami tartja a szintén nyolcszögletű felső építményt. A víztoronyban jelenleg fagylaltozó található. 

A körülbelül öt órás sétánk végén kényeztessük magunkat egy finom étellel, kávéval Sóstógyógyfürdő valamelyik éttermében. A kiindulási pontra (Vay Ádám körút, piros ház) visszasétálhatunk azon az útvonalon, amin ideérkeztünk – ne feledjük, az erdő mindig csodálatos -, ez valamivel több, mint egy óra, de igénybe vehető a helyi közlekedés is. Ezesetben a Krúdy Vigadónál kell felszállni a 8-as jelzésű autóbuszra, amivel a Kelet Áruház megállóig utazzanak, akik autójukat a mélygarázsban hagyták. A vonattal vagy autóbusszal érkezőket a vasútállomásig viszi ez a járat.

Végül néhány tipp, ha több napot töltenél Nyíregyházán: Sóstógyógyfürdőn még nézd meg a Múzeumfalut, az állatparkot, próbáld ki a Tófürdőt, a Parkfürdőt, az élményfürdőt. A Sóstói-tó parkjában szerdán és szombaton délután helyi termelők termékeiből válogathatsz, igazi vásári hangulatban. Még az is lehet, hogy találkozol a Tőlem Neked bejegyzésben bemutatott alkotók közül valakivel. Ha az erdő nem elég, keresd fel a Nyíri Arborétumot és az Igrice Mocsár növény- és állatvilágát. De kaszinózhatsz, bowlingozhatsz, horgászhatsz, lovagolhatsz, teniszezhetsz a városban akár több helyen is. Sőt az edzésről sem kell lemondani, hiszen kondiparkok, edzőtermek várnak. És egy páratlan élmény:Nyíregyháza és/vagy Tokaj a magasból. Sétarepülés a Tréner Kft. jóvoltából. A választék bőséges, Téged is vár Nyíregyháza!

Kiemelt kép: Bíbor Tekla

Buddhista idézetek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük